Látnivalók Eger Városában


Az Egri Vár

Az Egri Vár Eger

Eger vára a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt. Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat. Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé. Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább.

Az Egri Minaret

Az Egri Minaret Eger

A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 97 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. A mináré a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke. A müezzin – a minaret teraszáról - naponta ötször hívta imára az igazhitűeket.

A Szépasszony-völgy

Az Egri Szépasszony Völgy Eger

A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert. Számtalan költő, Petőfi Sándor, Vörösmarthy Mihály írt Egerről és jó boráról, de Márai Sándor is az egri újság felkérésére csodálatosan méltatta és írta le az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét.

Hol jó bort érezek, betérek; Ne térnék hát Egerbe? Ha ezt a várost elkerülném, Az isten is megverne.

Petőfi Sándor - EGER MELLETT

Minorita Templom

Az Egri Minorita Templom Eger

Az egri Páduai Szent Antal-templom (gyakran minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után, a főszékesegyház és a gyöngyösi Szent Bertalan-templom után Heves megye harmadik legnagyobb temploma. Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik.

Kopcsik Marcipánia

Az Egri Kopcsik Marcipánia Eger

A Kopcsik Marcipánia a Művészetek Háza Eger 2005-ben megnyitott kiállítóhelye a Harangöntő-házban (Eger, Harangöntő u. 4.) A kiállítás Kopcsik Lajos cukrász Oscar-díjas és Venesz-díjas, Guinness-rekorder, cukrász világ- és olimpiai bajnok cukrászmester (és tanítványainak) munkásságát mutatja be: a legkülönfélébb használati és dísztárgyak, élőlények marcipánból megformált másolatait, illetve alakjait (mind a 120 tárgy cukormasszából és marcipánból készült)

Dobó Tér

Az Egri Dobó Tér Eger

A Dobó István tér (Dobó tér) Eger történelmi belvárosának főtere. A nagyjából trapéz alakú, barokk hangulatú hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. A tér határa délkeleten a minorita rendház, a minorita templom és a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete, míg északkeleten az Eger-patak, de a patak túlsó (bal) partját is a térhez számolják, és gyakran kis Dobó térnek nevezik.

Szép és büszke város vagy te Eger, minden joggal, s bár szenvedtél majd száz évig török uralommal – Nyáry Pál szégyenére, hogy föladta a várat – Isten végül magyar kézre adta e szép tájat.

EGER VÁROSÁNAK DICSŐSÉGÉRE

Város A Város Alatt

Az Egri Város A Város Alatt Eger

1687-ben a törökök elhagyták Eger városát. A visszatérő püspök - Fenessy György - viszont már nem akarta újjá építtetni a régi gótikus palotát a várban, hanem vásárolt két építési telket a városban és egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot, ami a riolit tufa volt, a palota mögötti illetve alatti domboldalból termelték ki. Így mire felépült a palota, egy hatalmas pincével is rendelkeztek.

Az Egri Bazilika

Az Egri Bazilika Eger

Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét. Ezután kezdték el építeni a mai vár helyén a székesegyházat, vagy katedrálist, amely nevét a püspök tanítószékéről, katedrájáról kapta. Egri Vár ostromaA történelem viharai többször lerombolták az először román, majd gót stílusú templomot. Az egri vár 1552-es ostroma után, a vár megerősítési tervei és a protestáns várkapitányok a székesegyházat sem kímélték így a kanonok testülete, a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba költözött, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját és Szent János apostol és evangélista az egri egyházmegye védőszentje is patrónusa lett.

Érsekkert

Az Egri Érsekkert Eger

Az egri Érsekkert a Klapka György és a Hadnagy utcák határolta területen fekszik. A park keleti oldalán folyik hangulatos, árnyas medrében az Eger patak. Egykor vadászterületként funkcionált, majd Erdődy Gábor egri püspök keze alatt, elkezdődött díszkerti kialakításának munkálatai. Eszterházy Károly később elkerítette a területet, kerítésének maradványai, a Fazola Henrik által készített díszes kovácsoltvas kapuk ma is láthatók a park északi és nyugati oldalon. Az 1990 előtt még Népkertnek nevezett parkot.